AZ OASIS 2/5-E MEGKERESI A STONE ROSES-T. (TOTÁL BEÁLLVA)

3. RÉSZ

Mi a franc? Ez a beszéd még intenzívebbé tette a tripet. Beszélni akartam Renivel (a Stone Roses dobosa). A dobosok tartsanak össze. Vártam Liam-et, hogy körbenézzünk, de úgy tűnt neki ez már túl sok volt. Ott ült meredten, szó nélkül a Roses énekesével szemben, hogy a drog hatása miatt, vagy egyszerűen csak sokkolta, hogy találkozhat a példaképével, nem tudom. Kitátotta a száját és bólogatott, miközben Mr. Brown egy újabb különös monológba kezdett, amivel mindenkit összezavarhat. Ahogy közvetlenül mellette ültem, hallgattam a kérdéseit, de csak mosolyogtam és valami hülye kábult arcot vágtam. De legalább nem szakítottam félbe.

Reni, Stone Roses

„Reni itt van, valahol?”- kérdeztem, miután Ian befejezett egy újabb három, vagy négy mondatos beszédet, amiből kb. semmit nem értettem. Ian Brown ránézett a falon lévő órára. Na, milyen francos választ fogok kapni, kérdeztem magamban. Úgy gondoltam, hogy a válasz a tér és idő szemléletével lesz kapcsolatos.

Ehelyett: „Pár óra múlva itt lesz, de addigra el kell mennünk. A szabály mindenkire vonatkozik”. De rohadtul különös figura, gondoltam magamban. Egy kis idő kellett, hogy belássam nem a trip tette az egészet ilyen szürreálissá, hanem Ian Brown halandzsája. Ha így végződik, ha egy banda tagja vagy, akkor lehet, hogy újra kellene gondolnunk a dolgokat, töprengtem. Akárhogy is, úgy tűnt, hogy Reni reggel 5 és 7 között veszi fel a dalokat a stúdióban. A korai időpont azért volt, hogy egyedül legyen, és hogy őszinte legyek, Ian Brown szövegei után meg is értem. A következő óra úgy telt, hogy feltettünk egy-egy kérdést, amire érkezett a prófétikus, bizarr válasz a tiszteletre méltó Ian Brown-tól.

Tony McCarroll, Oasis

Ian nem élt a lehetőséggel, amit drogok formájában ajánlottunk, inkább megmaradt a kávé, fű párosításnál. Miért nem változtatjátok meg a szám címét 'Cigarettes and coffee”-ra? Jobban hangozna. Ez volt az utolsó „jó tanácsa”. Liam pedig egész este meg sem mukkant. Fura.

Nem sokkal azelőtt, hogy Reni megérkezett volna, mennünk kellet, már félig „kitisztultunk”. Szóval visszamentünk a traktorhoz és elindultunk a walesi alkony kíséretében.